Mai posztom egy filmajánló kapcsán azt feszegeti, vajon mekkora és milyen irányú (pozitív, negatív) hatása lehet egy közösségnek annak egyéneire, és vajon ki lehet-e küszöbölni a negatív hatásokat. “Az osztály” egy 2007-es észt film (ilyenek is végre eljutnak hozzánk!), és témája nem új, hiszen feldolgozta már Gus Van Sant az “Elefánt”-ban, Arliss Howard a “Dawn Anna”-ban, de ide sorolhatjuk a már sokszor emlegetett Kevin-filmet is. Szinte nem telik el hónap anélkül, hogy ne olvasnánk a hírekben újabb és újabb iskolai mészárlásokról, és bár ezek általában tőlünk messze eső országokban (leginkább az USA-ban) esnek meg, botorság lenne azt hinni, hogy minket kikerül ez a ragály: azzal, hogy kinyílt a világ, az internet elérhetővé tett szinte mindent (hogyan készítsünk bombát…), a fiatalok közül a labilisabbak mára már szinte mindent megtalálnak efféle cselekedetek végrehajtásához akár ami városunkban, iskoláinkban is.
Egy meg nem nevezett középiskolában találkozunk Jooseppel, aki teljesen normális kamaszfiúnak tűnik. Nem buta, nem bűnronda, nem jár idejétmúlt ruhákban, nem szemüveges, nem pattanásosabb, mint a többiek. Ezeket azért emelem ki, mert (gyerekkorunkból emlékezhetünk) ezekért vagy ezekhez hasonló tulajdonságokért csúfoltak ki bennünket társaink – vagy akár csúfoltuk mi társainkat. Joosep azonban látszólag nem lóg ki a többiek közül, ezért voltaképpen érthetetlen is számunkra, miért szállt rá az osztály fennmaradó része (talán az egy, amúgyis kívülálló, de ilyen minőségében elfogadott punk lány kivételével). Joosepet láthatóan bántja a kiközösítés, de sok támogatást nem kap: katonatiszt apja szerint egy férfinak meg kell tudnia védeni magát.
Egy különösen durva “kínzás” után, melynek során Joosepet meztelenül belökik a lányöltözőbe, váratlanul mellé áll valaki. Az osztálytárs Kaspar amúgy a közösség elfogadott tagja, még a barátnője is osztálytárs, így látszólag nincs oka kiállni a kiközösített lúzer mellett. A lányöltözős eset azonban valamit megmozdít benne, és innentől védelmébe veszi Joosepet – eleinte csak próbálja megvédeni őt a többiek támadásaitól, kihasználva saját, egyelőre jó pozícióját, később azonban konkrét ellenállásra sarkallva Joosepet, ezzel kockáztatva saját kiközösítését is.
Innentől a film legalább annyira kétségbeejtő rajza egy tizenéves tizenéves közösség belső viszonyainak, mint Kaspar és pár közelebbről bemutatott társa (pl. a barátnője, Thea) jellemfejlődésének - és itt a fejlődés egyaránt jelent pozitív és negatív változást is. Kaspar hamarosan szembesül azzal is, hogy Thea beáldozza őt a közösség elismerésének oltárán, de ez nem tántorítja el attól, hogy azt tegye, amit helyesnek érez: ez tiszteletreméltó. Aggasztó azonban, hogy semmilyen más kiutat nem lát a feszültség feloldására, mint az erőszakot. Innentől szpojler következik, csak az olvasson tovább, aki nem szeretné megnézni a filmet.
A két fiú egyetlen megoldást lát: kínzóik módszeres lemészárlását. Nem bízzák a véletlenre: a Joosep apjától elcsaklizott fegyverekkel az ebédlőben vadásszák le társaikat (egyedül a punk lányt engedik ki), és végül közös öngyilkosságra készülnek. Kaspar végül nem tartja be az egyezséget: ő életben marad. Itt búcsúzunk el tőle anélkül, hogy erre magyarázatot kapnánk: vajon képtelen volt önként itthagyni az életet? Vagy úgy érezte, az menekülés lenne a felelősség alól, amelyet ő hajlandó volt felvállalni?
“Az osztály” érdeme pont az, hogy közel hozza az eseményt: életszagú figurákkal, a mieinkhez hasonló országban és körülmények között mutat be egy ilyen esetet, és rá kell döbbennünk, hogy ezek a kamaszok akár a mi gyerekeink is lehetnének, az iskolai élet színtere semmiben nem különbözik ettől egy átlag magyar általános iskolában vagy gimnáziumban. Ijesztő a tudat, hogy mennyire nem tudjuk, mi zajlik egy iskolai osztályban, hogy a gyerekünk vajon milyen helyet foglal-e a közösségben, és vajon elmondaná-e nekünk, ha lelki terror, kiközösítés, vagy konkrét bántalmazás áldozata lenne. Sok gyerek ezt nem teszi meg, mert szégyelli magát. Vajon mit tudunk tenni, hogy ezt megelőzzük a saját gyerekünk nél, vagy ha már kialakulni látjuk, változtassunk rajta?
Kíváncsian várom a véleményeteket! A filmet pedig itt lehet megtekinteni teljes egészében magyarul: https://www.youtube.com/watch?v=sUeSQY55o5Y
